Egy régebbi bejegyzésemben elmélkedtem arról, hogy egy rendes elemzés alapján milyen értelmes vitát lehetett volna folytatni a vizitdíj hatásairól. A héten újraolvastam a cikket, és rájöttem, hogy a benne lévő modellt (amely a német egészségügyi reformot vizsgálta) egy az egyben lehetne használni magyar adatokra. Nem is voltam rest és kis oktatói tanácsadás után egyből az Egészségügyi Minisztériumhoz fordultam: ilyen és ilyen kutatáshoz tudnának-e biztosítani ilyen és ilyen adatokat.
Szerencsére a válasz sem váratott magára, nem kellett hosszas bizonytalanságban élnem: sajnos amilyen adatok lennének, azokban szinte egyáltalán nincsenek háttérváltozók (vagyoni helyzet, végzettség). De ha meg is kapnám az adatokat ugyebár akkor sem tudnám párosítani más adatokkal, mivel az adatvédelmi szabályoknak megfelelően ezeket mindenféle azonosító nélkül tudnák a rendelkezésemre bocsátani.
Ne nem baj, azért nem adom fel ilyen könnyen, hátha szembejön velem valahol egy jó kis adatbázis...
Szerencsére a válasz sem váratott magára, nem kellett hosszas bizonytalanságban élnem: sajnos amilyen adatok lennének, azokban szinte egyáltalán nincsenek háttérváltozók (vagyoni helyzet, végzettség). De ha meg is kapnám az adatokat ugyebár akkor sem tudnám párosítani más adatokkal, mivel az adatvédelmi szabályoknak megfelelően ezeket mindenféle azonosító nélkül tudnák a rendelkezésemre bocsátani.
Szóval Sanyi vs. adathiány: 0-1.
Ne nem baj, azért nem adom fel ilyen könnyen, hátha szembejön velem valahol egy jó kis adatbázis...
Sanyi, imádom benned, hogy ilyen naiv vagy :)
VálaszTörlés