Amikor februárban kijöttem Amszterdamba egyik célom volt, hogy változtassak az elmúlt 3 és fél év rossz szokásán és újra (mint a régi szép időkben) rendszeresen sportoljak. Persze (ahogy ez nálam szokott lenni) ezt az igényemet folyamatosan lentebb kellett adnom. Sajnos én nem voltam olyan szerencsés, mint a tilburgiak, hogy egy komplett egyetemi sportcentrum legyen a szomszédomban, az uva-s sportcsarnok pedig valahol a francban van, kb 40 perc biciklizésre az otthonomtól, szóval vártam. Persze hódolhattam volna az egyik nagy szenvedélyemnek az úszásnak, de hát valljuk be, az itteni belépők úgy általában, így az uszodába is, igen borsosak. Így maradt a napi 12 km biciklizés, ami azért valamennyire fitten tartott, de hát nem az igazi (főleg úgy, hogy reggelente az a cél, hogy minél gyorsabban érjek be az egyetemre, úgy, hogy legkevésbé izzadjak le...)
Csak vártam és vártam a jó időt (ezt a várakozást ahhoz lehene hasonlítani, mint mikor arra vártam, hogy mikor lépi át az euró a 260 forintos szintet), néha-néha elmentem kocogni, de nem esett jól. Aztán Tilburgban május elején megvolt a nagy áttörés (hála Gábor és Márton látogatásának), és végre éreztem, jó lesz nekem ez a futás. Azóta találtam Amszterdamban (Diemenben) egy remek pályát, amit azóta (ha nem is rendszeresen), de néha-néha fellángolásból lefutok. Nagyon lelkes vagyok, mert az út gyönyörű, messze az autóktól, egy víztározó körül, és egy nagyobb csatorna mellett van, szóval tényleg nagyon élvezhető. Ráadásul kicsit hosszabb, mint amihez szoktam, így az önbecsülésemnek is jót tesz:)!
Persze rengeteg hollanddal találkozom menet közben, zseniális, hogy itt mennyien sportolnak. De tényleg, nagyon sokan, futnak, bicikliznek, rengetegen fociznak és még sorolhatnám (erről talán egy másik bejegyzésben). Mindenesetre néha kicsit kisebbségérzésem van, hogy én nem a jó kis "tapi naciban" nyomulok, de majd egyszer ez is eljön:)
Ma persze megint szörnyű idő van kb. 15 fok és iszonyatosan erős szél. De remélem estére ez változik, és pihenésképpen kimehetek kocogni kicsit...
(A link alatt egyébként érdemes megnézni néhány műholdas képet is a pályáról, szerintem gyönyörű.)
Csak vártam és vártam a jó időt (ezt a várakozást ahhoz lehene hasonlítani, mint mikor arra vártam, hogy mikor lépi át az euró a 260 forintos szintet), néha-néha elmentem kocogni, de nem esett jól. Aztán Tilburgban május elején megvolt a nagy áttörés (hála Gábor és Márton látogatásának), és végre éreztem, jó lesz nekem ez a futás. Azóta találtam Amszterdamban (Diemenben) egy remek pályát, amit azóta (ha nem is rendszeresen), de néha-néha fellángolásból lefutok. Nagyon lelkes vagyok, mert az út gyönyörű, messze az autóktól, egy víztározó körül, és egy nagyobb csatorna mellett van, szóval tényleg nagyon élvezhető. Ráadásul kicsit hosszabb, mint amihez szoktam, így az önbecsülésemnek is jót tesz:)!
Persze rengeteg hollanddal találkozom menet közben, zseniális, hogy itt mennyien sportolnak. De tényleg, nagyon sokan, futnak, bicikliznek, rengetegen fociznak és még sorolhatnám (erről talán egy másik bejegyzésben). Mindenesetre néha kicsit kisebbségérzésem van, hogy én nem a jó kis "tapi naciban" nyomulok, de majd egyszer ez is eljön:)
Ma persze megint szörnyű idő van kb. 15 fok és iszonyatosan erős szél. De remélem estére ez változik, és pihenésképpen kimehetek kocogni kicsit...
(A link alatt egyébként érdemes megnézni néhány műholdas képet is a pályáról, szerintem gyönyörű.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése